Építésföldtani elemzés

Építésföldtani elemzés

a VÁTI KFT. által a Worldinvest Zrt. megbízásából készített 
települési tanulmányterv és környezeti hatásvizsgálat kapcsán

A tervezett szálloda megépítése során az egyik legnagyobb volumenű és hatású munka a szálloda alá tervezett 2 szintes mélygarázs kialakítása közvetlenül az Öreg-tó partján. Egyrészt a garázstömb műszaki kialakítása komoly mérnöki feladat, másrészt a kialakítása során létrejövő környezeti hatás igen jelentős. Ennek ellenére sem a VÁTI Kft. által készített Telepítési tanulmányterv, sem az ENVIRO-EXPERT Kft. által készített Előzetes vizsgálati dokumentáció nem vizsgálja a kialakítás körülményeit, így annak hatásait sem. A talajra, illetve a földtani közegre gyakorolt hatást az utóbbi dokumentáció nemes egyszerűséggel így összegzi:

„Földmunkák során a nehezebb gépek a munkaterületen történő mozgása következtében a talaj tömörödik, aminek következményeként negatív hatások léphetnek fel, pl. csökken a talaj pórustérfogata, kevesebb levegő jut be a talajszemcsék közé, ezáltal romlik a levegőháztartás, így megváltozik a hőháztartás (nehezebben melegszik fel, nehezebben hűl le). „

Mindezt úgy, hogy 100.000 m3 nagyságrendű földanyag, illetve kőzet kerül kifejtésre és elszállításra, 40.000 tonnát meghaladó beton kerül beépítésre, megváltoznak a felszínalatti vizeknek az áramlási viszonyai, megóvásra és bemutatásra méltó földtani képződmények kerülnek elbontásra vagy eltakarásra. A hatástanulmány tehát igencsak elbagatellizálja a beavatkozás nagyságrendjét. De ha már az erre hivatott tanulmányok nem foglalkoznak a problémával, a bekövetkező hatásokkal, felsoroljuk a legfontosabb körülményeket, problémákat:
●    igen magas talajvízszint
●    töltött altalaj a felszínen
●    változatos földtani közeg (mésztufa, márga, homok, kavics, mészkő)
●    felúszás veszélye
●    mély munkagödör
●    szűk terület
●    forrásfakadás veszélye

Mindezek együttesen oly mértékben megnehezítik a munkagödör és a pinceszint kialakítását, hogy mindjárt érthetővé válik, miért is akarja a Beruházó saját ingatlanán kívül, a tótól távolabb, kiemelt, igaz nem saját területen megoldani a tervezett számú gépjárművek parkoltatását ahelyett, hogy a telek adottságaihoz igazítaná a beruházás léptékét. 

Felúszásveszély kérdése
Bár a tó üzemi vízszintje (129,4 mBf.) 1,0-1,5 m-rel mélyebben van a telepítési hely terepszintjénél, jól tudjuk, hogy 2010-ben a tó vízszintje túlcsordult a meder peremén, vagyis a mértékadó vízszintet felúszás szempontjából a terepszinten kell felvenni. Az előzetes tervek szerint a -2. szint padlószintje 6,6 m mélyen lesz, mely óvatos becsléssel is min. 2,0 m vastag, de valószínűleg 3,5-4,0 m-t meghaladó padlólemez vastagsággal kompenzálható tartósan.

A felúszásveszély kompenzálható lenne ugyan a padlólemez lehorgonyzásával is, de ehhez egy tóparti környezetben lenne szükség a munkagödör tartós víztelenítésére, a cölöpök lemélyítésének időtartamára, ahol egy vízzáró résfal kivitelezhetősége is meglehetősen kérdéses. 

Megoldást jelenthetne a pinceszint lehorgonyzására a résfal méretezett befogása az alaprétegbe, ennek lehetőségét azonban ellehetetlenítheti a vető mentén a Ny-i oldalon esetlegesen megjelenő júra korú mészkő, melyet a réselő gépek biztosan nem tudnak jöveszteni.

Víztelenítés lehetősége
Az építési helyszínen lemélyült Tt-4 számú földtani fúrás a munkagödör fenékszintjén homokot és durva kavicsot harántolt, aminek esetleges víztelenítése meglehetősen kérdéses. Ezen a helyzeten az sem segít, ha a kivitelezést téli időszakban, a tó leengedésekor (és a vadludak megjelenésekor) végzik, mivel még ekkor is kb. 7,0 m-es vízoszlop hat a pincetömb aljára. A fúrás által jelzett kavicsos réteg esetleges víztelenítése igen nagy vízemelési igénnyel járna, ami jelentős költség és jelentős beavatkozás a felszín alatti vizekbe. Megjegyezzük, hogy a tanulmány a felszín alatti vizekre gyakorolt hatást minimálisnak ítéli. 

A víztelenítési igényt jelentősen csökkentő vízkizárás (résfal) akkor tekinthető kielégítő megoldásnak, ha a résfal alja vízzáró rétegbe van bekötve. A tanulmány azonban 60 m-es mélységig vízvezető homokrétegeket jelez.

Munkatér határolás
A hatalmas alapterületű munkagödör határoló falainak két alapvető feladata van, egyrészt a vízkizárás, másrészt a munkagödör oldalfalának megtámasztása. Alapvetően 3 megoldási alternatíva lehetséges, meglepő módon egyik kivitelezhetőségével és hatásaival sem foglalkozik egyik tanulmány sem.

A szádfalas munkatér határolás esetében a technológia alkalmazhatóságának a határa a 9,0-9,5 m-t meghaladó munkagödör mélység. Kimondottan zajos technológiának minősíthető, mely egy vízparti környezetben – a víz hangvezető képességének következtében – lényegesen nagyobb területen fejti ki zavaró hatását. Ezen az előzetesen 4,0 m magasnak ígért zajvédő fal sem segít, mivel a verőkos minimum 10,0-12,0 m magasságban kezdi verni a szádlemezeket, aminek zaját semennyire sem csökkenti a lényegesen alacsonyabb zajvédő fal. Ráadásul a Ny-i oldal szívós kőzeteiben a szükséges verésszám lényegesen magasabbnak várható a szokásosnál. Ennek a lehetséges és igen nagy zajjal járó technológiának a hatása meg sincs említve a zajszámításnál.

1

Schenk Attila építész szemléltető fotómontázsa

A résfal és az egymásba metsző cölöpfal ugyan kisebb zajjal jár, mint a szádolás, de ennek zajhatása sincs figyelembe véve. Mivel részletes talajmechanikai vizsgálat ismereteink szerint nem készült, így nem zárható ki, hogy a Ny-i peremen ezekkel a technológiákkal sem érhető el a kívánt mélység a júra mészkő esetleges megjelenése miatt.

A mély munkagödör határoló falai azonban önmagukban nem állnak meg, azok stabilitását vagy az ellenoldalhoz történő dúcolással kell megtámasztani vagy hátra kell horgonyozni:

2

Elvi megoldások a munkagödör megtámasztására

Dúcolat alkalmazása esetén, tekintettel a nagy fesztávokra, más hasonló jellegű munkagödör kivitelezésénél készített fotón látható nagyságrendű dúcolat beépítésére lehet szükség:

3

A hatalmas dúcok be- és kiszállításának problematikájával sem a helyigény, sem a közlekedési forgalom elemzésénél nem számolt a hatástanulmány készítője.

A hátrahorgonyzásos megoldás esetén a horgonyzást minimum egy, de valószínűleg legalább 2 sorban el kell végezni a munkagödör mélyítésével párhuzamosan bármely megtámasztási technológia esetén (zajhatásnál szintén nincs figyelembe véve). A hátrahorgonyzás hossza a gödör mélységéből adódóan 10 m-es nagyságrendű lesz, amire a munkagödör falának több szakaszán nincs elegendő hely az ingatlanhatáron belül. Az alábbi alaprajzon piros kiemeléssel feltüntettük, hogy mely szakaszon kellene a cölöpökkel várhatóan idegen ingatlanba hatolni. Ez azt jelenti, hogy K-i oldalon a horgonyokkal be kell hatolni az Öreg-tó közvetlen parti sávjába, míg a Ny-i oldalon a védelemre érdemes, látványos tektonikai zónába. A horgonyzás saját telken történő megvalósíthatósága mindenképpen olyan körülmény, amelyet egy hatástanulmánynak minimum vizsgálnia illene.

5

Az állékonyság szempontjából szükséges horgonyzások kivitelezését a tó felőli K-i oldalon mindenképpen víznyomás ellenében kell végezni, míg a Ny-i oldalon esély van a jelenleg száraz, azonban földtörténeti korokban igen jó vízvezető vető harántolásakor karsztforrások fakasztására. Ez egy potenciális lehetőség, ugyanakkor előzetesen nehezen kutatható, prognosztizálható.

A munkagödör földanyagának kitermelése
A kitermelendő földanyag igen változatos a földtani szituációból adódóan. Míg a K-i oldalon elsősorban töltésekre és vízzel telített folyóvízi teraszképződményekre lehet elsősorban számítani, addig a Ny-i oldalon jóval kompaktabb képződmények megjelenése sem kizárt. Mivel sem a munkagödör végleges alakja, sem a felúszási problémák miatt a mélysége nem ismert, ugyanakkor részletes talajmechanikai feltárás hiányában a talajkörnyezet is meglehetősen bizonytalan, joggal lehet feltételezni akár júra korú mészkövek megjelenését is a munkagödör Ny-i oldalán, de édesvízi mészkő biztosan előfordul majd a vetőzónában vetőkitöltésként, illetve a teraszképződményekre lepelként rátelepülve. Ezek a képződmények egyszerű rakodógépekkel nem jöveszthetők, mindenképpen minimum bontókalapácsos jövesztésre lehet szükség. Ezek zajhatása vetekszik a szádlemezek verésének zajával, ennek problematikáját a zajszámításoknál elegánsan kikerülték, csupán időszakos, minimális hatásnak minősítették. Különösen optimista megállapítás az, hogy a sziklabontás, szádverés zajvédelmi szempontú hatásterületét tavi környezetben az építmény mértani középpontjától 100-200 m sugarúra „becslik”. Ez oly mértékű alulbecslése egy ilyen típusú zajhatásnak, amit különösebben kommentálni nem szükséges. Különösen úgy, hogy a munkagödör É-i és D-i vége a középponttól ilyen nagyságrendű távolságra fekszik (a végfalaknál zajhatás eszerint nincs is!!!). A földtani közeg pontos ismerete nélkül értelemszerűen a jövesztési technológia sem lehet ismert, ebből adódóan ezek zajhatásának, hatásterületének számítása is megalapozatlan. 

 A másik jelentősen alábecsült tényező a szállítási por és zajszennyezés már eleve abból adódóan, hogy a kitermelendő földanyag és beszállított betonmennyiség alábecsült. Fentebb ismertettük a felúszás problematikáját, ami feltehetőleg az alaplemez jelentős vastagításával kezelhető, ami az eddig rendelkezésre bocsátott tervrészleteken nem jelenik meg. Az alaplemez kivastagítása jelentős mennyiségű földkiemelési és elszállítási többletet és ugyanekkora volumenű beszállított betonmennyiséget feltételez. A tanulmány ezen alapadatokkal nem számol, legalábbis mindössze 7,5 m mélységű munkagödör kiemeléssel kalkulál. A ki- és beszállított mennyiségek jelentős alulbecslése a zaj- és porterhelésben is a várhatónál lényegesen kedvezőbb állapotot prognosztizál. Mindenképpen javasolt ezen számítások ismételt elvégzése a tényleges alapadatok felhasználásával.

A kitermelt anyagok elhelyezése nem tisztázott, legalábbis a tanulmányok nem említik. Amíg nem tisztázott a lerakó helye, addig mindennemű szállítási útirány értékelése csak fikció lehet. A tanulmány minden változata egy az autópálya felé történő szállítással kalkulál, véletlenül sincs olyan változat, ami egy városon keresztül É-i irányba történő kiszállítás hatását vizsgálná, miközben a lerakási hely még nem tisztázott.

Jelentős környezeti hatást jelent a szállítás önmagában, bár részben nem helyi hatás. Ugyancsak tisztázatlan a kitermelt földanyag deponálása.

A munkagödör kiemelésének vízföldtani körülményei

A szálloda tervezett telepítési helye hidrogeológiai B védőövezetre esik, ezt a helyzetet a tanulmány is rögzíti, de a helyzetet értékelve nemes egyszerűséggel arra a következtetésre jut, hogy :

„a rendelet a szálloda építését a hidrogeológiai B védőövezeten nem tiltja”

Ilyen tiltás taxatíva valóban nincs, azonban a meghivatkozott 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet 13 § (1) b\ba pontja szerint:

„tilos olyan tevékenységet folytatni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége”

A rendelet az ilyen tevékenységet egyértelműen tiltja, még időszakosan is, ebből a szempontból egy majdani végleges állapotra vonatkoztatott számítás, pláne, úgy, hogy számos körülményt nem vesz figyelembe, valójában a beruházás megvalósíthatóságának a támogatását célozhatja csak. 

Véleményünk megalapozottságának igazolására hadd idézzük a HELP Nonprofit Kft. Tata, Ady Endre út 40 sz. alatti, ugyancsak hidrogeológiai védőterületen megvalósuló beruházásának ügyében az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által hozott 6619-1/2014 sz. hiánypótlási felhívásában megfogalmazottakat:

„A tárgyi beruházással érintett terület a Tata sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvíz vízbázisnak a hidrogeológiai B védőterületén helyezkedik el. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete alapján a fedő, vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység új, vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek a megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedhető meg”

A fenti vizsgálat elvégzését a szakhatóság a tervezett szálloda beruházásnál nagyságrendekkel kisebb, egyszintes építménynél is szükségesnek tartotta. Ennek tükrében legalábbis megkérdőjelezhető, félrevezető a tanulmány azon szummázata, ami szerint semmi nem tiltja a szálloda megépítését. Legalább annyi minimálisan megfogalmazandó lett volna, hogy nagyságrendileg 9,0 m mély munkagödör kiemelése, 100.000 m3 föld kitermelése esetén hatásvizsgálat szükséges.

Hasonló módon nagyvonalúak a beszivárgási számítások. Olyan földtani környezetben, ahol a rétegződés, az egyes rétegek hidraulikai kapcsolata teljesen ismeretlen, félrevezető minden hidraulikai számítás, még ha a paraméterek több tizedes pontossággal is vannak megadva. A szakvéleményezőtől nem elvárható a rétegviszonyok ismerete, azonban egy ilyen bizonytalanságra felállított vízföldtani modell technokrata alkalmazása ugyancsak megtévesztő az eredmények tekintetében, emiatt további alkalmazását sem tartjuk elfogadhatónak. 

Talajszennyezés a földmunkák során
A szakvéleményező az optimizmusát ezen veszélyhelyzet bemutatásakor sem vesztette el. Megállapítása alapján „a munkagépek tevékenységéből eredően a helyszínen veszélyes anyagokból származó szennyezés nem valószínű tekintettel a ma alkalmazott technológiákra”. Ezen logika mentén tulajdonképpen sehol sem következhetne be szennyezés, mégis számtalan kárelhárítás zajlik az országban. Különösen nagyvonalúnak tűnik ez a megállapítás olyan környezetben, ahol a város vízbázisát jelentő rétegek fölül termelnek le mintegy 6000 m2-en 10 m-es nagyságrendű védőréteget egy tektonikusan töredezett földtani környezetben. A munkagödörben nagy teljesítményű, többnyire hidraulikus berendezések fognak dolgozni, ahol üzemzavarok, törések, tömlődurranások a hosszú idejű munkavégzés alatt nem zárhatók ki. Hasonló problémák természetesen számos kivitelezés során előfordulhatnak és elő is fordulnak, a tervezett építési helyszín azonban egy hidrogeológiai védőterületen fekszik a fent leírtak szerint, ezért a veszély mértékének minősítése, ily mértékű bagatelizálása erősen kifogásolható.

Az építésföldtani körülmények, problémák összegző értékelésekor meg kell állapítani, hogy a kivitelezés egyik meghatározó eleme a munkagödör kiemelése és a pinceszintek megépítése. Vonatozik ez egyrészt a műszaki megoldásokra, technológiákra, másrészt a környezeti ártalmakra. Mindezekkel a problémákkal egyik szakvéleményező csapat sem foglalkozott súlyának megfelelően. Számos háttéranyag került felsorolásra, de az ezekben szereplő adatok jelentős része nem került felhasználásra a hatásvizsgálatoknál, ugyanakkor a konkrét építésföldtani környezet nehézségeit szinte csak érintőlegesen vizsgálták. Mindezek alapján minden körülmény értékelésekor, gyakran hiányos vagy téves adatokra hivatkozva jutottak tendenciózusan arra a következtetésre, hogy a szálloda megépítésének akadálya nincs, mind a megvalósítás, mind az üzemeltetés csak minimális hatással lesz a környezetére.

Az alábbiakban megismételjük és kiemeljük mindazokat a problémákat, amelyek bemutatása és értékelése a szakértői anyagból fontosságuk ellenére kimaradt:
●    a közlekedési munkarész újragondolása az alapozási, munkatér határolási és felúszási körülmények figyelembevételével
●    munkatér határolási és kihorgonyzási munkák zajhatásának meghatározása és figyelembevétele a zajos fejezetben, különös tekintettel arra, hogy a betervezett zajvédő falak fölötti szinten történik a zajkeltés szádverés esetén. A szakértői anyag nem tér ki a tó kiváló hangvezetési jellemzőire
●    idegen ingatlanok ideiglenes vagy végleges igénybevételének problematikájának kérdését a szakértői anyag nem említette (hátrahorgonyzások)
●    a hidrogeológiai B védőövezet kérdésének részletesebb, a valós hatásokat ténylegesen figyelembevevő vizsgálata ehhez ténylegesen értő szakértők bevonásával
●    az eltakarásra kerülő földtani értékek kérdéskörének bemutatása (Tamás szikla és védelemre érdemes vető menti mésztufa képződmények)

A pinceszint megépítése azonban mindezen problémák hiánypótló értékelésén túlmenően is „ezer sebből vérzik”, a fent leírtak alapján nagyon összetett és költséges feladat, amit nem hiába akar elkerülni a Beruházó. Ez azonban nem lehet indoka annak, hogy saját telkén kívül, idegen ingatlanon oldja meg beruházás megvalósíthatóságához szükséges parkolási feladatokat.

Tata, 2021. április 19.
                                    

Dankó Zsolt       
                                            hidrogeológus mérnök