2. Természetvédelmi elemzés

Szakmai elemzés a tatai Öreg-tó partjára tervezett ötcsillagos luxusszállodáról

 

Természetvédelmi elemzés

 

Verzió 1.0 - 2020/07/04

Természetvédelmi elemzés        

Az érintett területek környezetvédelmi besorolásai        

Védett és fokozottan védett fajok élőhelye        

Madarak vonuló- és telelőhelye        

Az építkezés várható hatása a környezetre - kivitelezési elemzés        

Környezetvédő csoportok, testületek véleményei        

A Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportjának állásfoglalása        

Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület        

A tatai Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület állásfoglalása        

Természetvédelmi elemzés

A tatai Öreg-tó nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, különleges madárvédelmi terület, melyet számos védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű vonuló madárfaj használ jelentős számban vonuló- és telelőhelyként. A terület különlegessége, hogy mindeközben Tata városának szívében fekszik. Ezáltal egyrészt a városban élő és ide látogató emberek ezreinek nyújt felejthetetlen élményt a tó élővilága, másrészt különösen nagy kihívás biztosítani az itt élő, vonuló és telelő állatok számára a nyugodt, zavarásmentes környezetet.

Az érintett területek környezetvédelmi besorolásai

  • Natura2000[1] (a terület kódja: HUDI10006, státusza: Különleges Madárvédelmi Terület, a veszélyeztető tényezők között szerepel: városiasodás, infrastruktúra fejlesztése, madarak zavarása, mélységi vagy talajvíz-kitermelés, vizes területek feltöltése, természeti események, üdülés, turizmus, vízgazdálkodási problémák, zaj- és fényszennyezés).
  • Ramsari Egyezmény jegyzékébe tartozik 1989 óta[2].
  • Helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A Magyar Állami Természetvédelem Hivatalos Honlapja[3] szerint: “Szinte az egész világon egyedülálló jelenség, hogy az igen óvatos vadludak egy olyan tóra és olyan tömegben érkeznek évről-évre telelni, amelyet egy város – a maga lüktető zajával, ezernyi fényével – szinte teljesen körülvesz és amelynek tágabb vidéke is nagymértékben urbanizálódott, iparosodott. Az pedig még különlegesebbé teszi a tavat, hogy e természeti látnivaló egy sok száz éves építészeti örökséggel, egyedülálló műemléki környezettel együtt adatik meg. Ugyancsak lenyűgöző tény, hogy míg télen a madaraké a tó, addig nyaranta fürdőzők, vízisportolók, turisták sokasága veszi birtokba. Az Öreg-tó a természet és kultúra igazi találkozópontja.”

Védett és fokozottan védett fajok élőhelye

Amellett, hogy az Öreg-tó a térség egyik legjelentősebb vízi élőhelye, a tavat övező erdős területek is olyan gazdag élővilággal rendelkeznek, amely városi környezetben egészen egyedülálló, ennek köszönhetően jelentős részük Natura2000 és helyi természetvédelmi oltalom alatt áll. Az erdőgazdálkodástól hosszú évtizedek óta megkímélt területen fészkel a védett, közösségi jelentőségű és Natura2000 jelölőfaj örvös légykapó (Ficedula albicollis), közép fakopáncs (Dendrocopos medius), hamvas küllő (Picus canus) és fekete harkály (Dryocopus martius).

Az környező erdős területek jelentős kétéltű-populációknak is otthont adnak. A tóban szaporodó és erdőben telelő védett barna varangy (Bufo bufo), erdei béka (Rana dalmatina) és pettyes gőte (Lissotrion vulgaris) állományait veszélyezteti a Fekete út gépkocsiforgalma, mivel az út keresztezi a kétéltűek tavaszi, az erdő és a tó közötti vonulási útvonalát. A helyi természetvédelmi szervezetek ezért minden évben megszervezik a kétéltűek mentését az út mentén, ugyanakkor az út forgalom-növekedése, illetve a környező erdős területen tervezett újabb utak építése erősen aggályos az itt élő kétéltű fajok védelme szempontjából[4].

Madarak vonuló- és telelőhelye

A terület legnagyobb természetvédelmi jelentősége abban áll, hogy tradicionális vonuló- és telelőhelyet jelent számos vízimadárfaj tömegei számára[5]. A vadlúdcsapatok szeptember végétől márciusig tartózkodnak a tavon, elsősorban éjszakázó, de napközbeni pihenő-, és ivóhelyként is használva a területet. Számuk november végén-decemberben tetőzik, ebben az időszakban rendszeresen 30-40 ezer vadlúd éjszakázik a tavon.

 

A vadlúdtömeg legnagyobb részét ma a nagy lilik (Anser albifrons) alkotja[6]

 

A vetési lúd (Anser fabalis) a 2000-es évek elejéig az Öreg-tó emblematikus, tömegalkotó faja volt, mára azonban drámaian lecsökkent a telelni érkezők és átvonulók száma: míg korábban tízezres nagyságrendben voltak jelen a tavon, már az 1000 példányt meghaladó csapatok is ritkává váltak. Az Öreg-tó ennek ellenére továbbra is az egyik legjelentősebb telelőhelye a fajnak Magyarországon a Kis-Balaton és a Fertő-tó mellett. A faj állománycsökkenésének háttere egyelőre ismeretlen, és védelme szempontjából kiemelten fontos az Öreg-tó megőrzése, a nyugalom biztosítása.

 

A kis lilik (Anser erythropus) fokozottan védett lúdfaj, európai állománya veszélyeztetett, kevesebb, mint kétszáz madarat számlál. Az Öreg-tavon október végétől tél végéig rendszeresen előfordulnak a faj egyedei, de mindig kis számban.

 

A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) globálisan veszélyeztetett lúdfaj, vonulása során komoly problémát jelent számára a vadászat, a táplálkozó-területeinek átalakítása, megszűnése. Tata környékén általában kis számban bukkan fel, eddigi legnagyobb csapata az Öreg-tavon 30 példányos volt.

 

Kisebb számban szintén telel itt a nyári lúd (Anser anser), és rendszeresen előfordul az apácalúd (Branta leucopsis) és az örvös lúd (Branta bernicla) néhány példánya is a tavon[7].

 

A vadlúdfajok mellett jelentős számban telel az Öreg-tavon a kerceréce (Bucephala clangula), a csörgő réce (Anas crecca), a közösségi jelentőségű kis bukó (Mergellus albellus) és a viharsirály (Larus canus) is. A vízimadár-tömegeknek köszönhetően rendszeresen táplálkozik a területen a fokozottan védett vándorsólyom (Falco peregrinus) és rétisas (Haliaetus albicilla).[8]

 

Az Öreg-tó évszázadok óta nyújt táplálékot és pihenőhelyet madarak ezreinek az őszi és téli hónapokban. Ma azon maradék kevés vizesélőhelyek közé tartozik, amelyek fennmaradtak az emberi tevékenység élőhelyeket feldaraboló és megszüntető hatásai mellett. Ezeknek a még létező élőhelyeknek a hálózata biztosítja a vonuló vízimadarak számára a táplálékot és a pihenőhelyet a gyakran több ezer kilométernyi megtett vándorútjuk során Európában. Ezért az Öreg-tó zavartalanságának biztosítása kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi cél nemzetközi szinten is, amit jelez a terület Ramsari terület besorolása és a Natura2000 védettsége is.

 

Az erős zajhatások, amelyek egy közeli építkezés során elkerülhetetlenek lennének, illetve a rendszeres éjszakai fényhatások, amelyek egy szálloda üzemeltetése során folyamatosan jelentkeznének, egyértelműen nagymértékű zavarást jelentenének a vonuló és telelő vízimadarak tízezrei, elsősorban a vadludak számára. Ezek a félénk madarak, amelyek egyedülálló módon pihennek Tatán városi környezetben, várható, hogy a rendszeres stresszhatás következtében egyre kevésbé használnák az Öreg-tavat éjszakázóhelyként, és hosszabb távon a tó jelentősen veszíthetne jelentőségéből mint madárvonuló- és telelőhely.

 

Az építkezés várható hatása a környezetre - kivitelezési elemzés

 

A bemutatott látványtervek alapján megbecsültük a tervezett hotel méreteit, átgondoltuk a megközelítési lehetőségeit és elkezdtük vizsgálni az épület megvalósításával járó környezeti terhelést. Kiinduló adatnak a telek ~7000 m2-en történő beépítését vettük, ebből 830 m2 a meglévő műemlék-épület. Az új részre 6170 m2-t feltételeztünk, 2 szint mélygarázzsal a több mint 120 gépjármű, épületgépészet…stb. helyigénye miatt. Terepszint felett az épület a látványtervek alapján földszint + két emelet + egy szintes, ami részben tetőtér-beépítés. Felfelé csökkenő szintterületekkel a teljes komplexumra – beleértve a meglévő földszintes épületet – nagyságrendileg 30.000 m2-t feltételeztünk (részletek a A bemutatott első látványterv méretelemzése, illeszkedés c. fejezetben találhatók). Az épület megközelítésére egy, a Fekete útról leágazó új út építését vettük, mivel a kivitelezéssel járó terhelésre a meglévő úthálózat alkalmatlan. A következő néhány pontban a fenti kiindulási adatok alapján megbecsültük az épület megvalósításával járó környezeti terhelést. Az útépítés hatásait és az ökológiai hatásokat egyelőre nem vizsgáltuk.

  1. A föld + szikla kitermelés min. 45.000 m3 (tömör), ami fejtéskor 1,6-szorosára lazul, tehát 72.000 m3 szállítókapacitás kell majd hozzá, ez min. 4000 fuvar 40 tonnás nyerges kamion.
  2. Munkagödör megtámasztása szádfal építésével: kb. 450 m hosszban, min. 14-16 m hosszú szádpalló szükséges hozzá, hogy megálljon egy 7 méter mély (2 szintes mélygarázs) munkagödör körítőfala. 1 brigád 1 nap alatt kb. 20 m-t halad jó talajban, sziklánál ez lemehet 4-5 m-re. Dupla brigáddal számolva min. 3 extra zajos hét. A szádfal viszonylag vízzáró, de emiatt 14-16 m mélységig el is vágja a meglévő vízfolyásokat.
  3. Felvonulási terület: Az épület körül legalább 6 m, de inkább szélesebb feltáró út kell majd, itt mindent ki kell irtani és le kell murvázni. Az építést bonyolítók, kivitelezők felvonulási területe min. 1000 m2-t igényel, amit szintén le kell murvázni. Legalább ugyanekkora terület szükséges az anyagdepónak, szintén murvázva. Az építkezésre érkezők személy- és kisteherautóinak (kb. 60-70 db, amelyek napjában többször is jönnek-mennek) a parkoltatása szintén burkolt felületet igényel és ez vélhetően már csak telken kívül oldható meg. Gyakori eset, hogy egyszerre több kamion érkezik, szűk helyen csak egyesével oldható meg az építőanyag fogadása, így addig a többinek várakoznia kell valahol.
  4. Szerkezetépítés: A zsaluanyagok szállítása minimum 15 kamion oda-vissza. Legalább 10.000 m3 beton épül, ami több, mint 1500 forduló a mixereknek és ehhez jönnek még a betonpumpák. 1000 tonna betonacél, ami legalább 50 nyerges kamion. A területen minimum 2 db toronydarura lesz szükség legalább 1 évig. Egyéb falazó anyagok szállítása min. 70-80 kamion, tető és egyéb acélszerkezetek, plusz a fedés anyaga min. 20 nyerges kamion. A szerkezetépítés időtartama kb. 1 év.
  5. Szakipari és befejező munkák: Amennyiben a szerkezetépítéssel időben átfedéssel kezdődnének a szakipari munkák is, úgy az első pontokban felsorolt szállítások mellé kb. a 10. hónaptól már elkezdődik a szakipari munkákhoz szükséges anyagok szállítása is, tehát az utolsó 14 hónapban folyamatosan napi 4-8 kamion mozgása várható.
  6. A kivitelezés becsült időtartama kb. 24 hónap és a Ramsari madárvédelmi terület miatti korlátozott idejű munkavégzéssel ez vélhetően jól szervezett kivitelezéssel sem lesz rövidebb.
  7. A kivitelezés során kb. 2500-3000 m3 kommunális hulladék keletkezése várható. Összességében 4-500 zajos napra lehet számítani, extra zajterhelés a szádfalazás, a betonpumpa és a mixer. A sziklavésés zajértéke bőven 100 decibel fölötti (egy hangosabb petárda 100 db). A szálló por mennyisége a levegőben az építés területén és a bekötőúton is jelentősen megnövekszik, itt is legalább 4-500 ’poros’ napra lehet számítani, a porszemcsék az uralkodó északnyugati szélirányt figyelembe véve a tó és az erdős természetvédelmi területen az építkezés néhány 100 méteres környezetében kiülepednek.

Összefoglalás: Összességében 6-8000 nyerges kamion és 1500 beton mixer fordulóra lehet számítani, ehhez jön a nehéz és könnyű munkagépek szállítása, a kommunális hulladék elszállítása (70-80 kukásautó forduló) és munkások kisebb járműveinek mozgása, ami - naponta csak egy alkalommal - 35.000 fordulót jelent.

Környezetvédő csoportok, testületek véleményei

A Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoportjának állásfoglalása

Az egyesület nyilatkozatban[9] ítélte el az Öreg-tó partjára tervezett szállodaberuházási tervet. Mindenek előtt megköszönték a Tatáért, az Öreg-tóért, a tavon évszázadok óta megpihenő vadludakért felelősségteljesen kiálló tataiak és máshol élők, a város természeti és építészeti értékeit féltők határozott vélemény nyilvánítását. Hangsúlyozták a tónak az európai madárvonulásban betöltött egyedülálló szerepét, valamint az Öreg-tó természetvédelmi besorolásait (Ramsari Egyezmény által védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, Natura 2000 különleges madárvédelmi terület). Méltatták a város vezetésének a korábbiakban tanúsított felelős hozzáállását, az állami szervek és civil szervezetek hosszú évtizedeken át tartó közös munkáját. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a látványtervek alapján az építkezés és a majdani üzemeltetés által okozott fény- és zajterhelés miatt a természeti környezetben bekövetkező igen összetett sérülések miatt, melyek következtében a tatai Öreg-tó nemzetközi jelentősége, és akár Tata világszinten elismert példamutatása is megkérdőjelezhetővé válna.

Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület

A Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület is beállt a beruházást ellenzők táborába. 2020 június 15-én kelt facebook-bejegyzésük[10] szerint a madár- és természetvédelmi szempontból (is) aggályos beruházással kapcsolatos szakmai észrevételeiket a Magyar Madártani Egyesülettel közösen fogják megtenni, a két egyesület szorosan együtt dolgozik.

A tatai Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület állásfoglalása

Az egyesület nyílt levélben, felháborodottan utasította el a szállodaépítés tervét[11].

 

 


[1] https://natura.2000.hu/hu/terkepek/hudi10006

[2] https://rsis.ramsar.org/RISapp/files/RISrep/HU419RIS_1703_en.pdf

[3] http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl_10-27-TT-77

 

[4] https://www.mme.hu/khvsz/bekamentes

[5] https://rsis.ramsar.org/RISapp/files/RISrep/HU419RIS_1703_en.pdf

[6] Cseh Patrícia (2013): Vonuló vízimadár-közösségek vizsgálata mesterségesen létrehozott vizes élőhelyeken Komárom-Esztergom megyében. Diplomadolgozat, Soproni Egyetem

[7] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2020) Natura 2000 adatbázis: Tatai Öreg-tó. https://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hudi10006

Cseh Patrícia (2013): Vonuló vízimadár-közösségek vizsgálata mesterségesen létrehozott vizes élőhelyeken Komárom-Esztergom megyében. Diplomadolgozat, Soproni Egyetem

https://rsis.ramsar.org/RISapp/files/RISrep/HU419RIS_1703_en.pdf

[8] Cseh Patrícia (2013): Vonuló vízimadár-közösségek vizsgálata mesterségesen létrehozott vizes élőhelyeken Komárom-Esztergom megyében. (Konzulens: Dr. Winkler Dániel)

[9] https://www.facebook.com/mmekomaromesztergom/posts/719474645545549

[10] https://www.facebook.com/szazvolgy/posts/10158281458956168

[11] https://www.facebook.com/zoldszigetkor/posts/2933479716689995